Mellémesélek. Olvasom Vladimír Páral Gyilkosok és szeretők (Európa 1983) című könyvét. Majd még írok róla, de most inkább mellémesélek a könyvről.

Az történt, hogy a regény főhőse, az amolyan Julien Sorel made in Csehszlovákia, éppen moziba megy.

„A plakáton hirdetett filmek „Tűz van, kisanyám” [Na itt ledobtam a láncot! Hogy ezt meg hogy?], „Szeszélyes nyár”, Jules és Jim, „Vihar a lombikban” és „Ébredj és ölj” közül Borek az utolsót választotta…”

Szóval felháborodtam, hogy Forman nem kicsit híres filmjét, a ’68-as Oszkárjelöltet, a Tűz van, Babám!-at (Hoří, má panenko) hogy a bánatos lótüdőbe lehetett így fordítani?

Mondja erre @Biedermann Izabella, hogy biztos fiatal volt a fordító… Mondott még mást is, de az most nem lényeges.

Nosza, esek a guglinak, hogy hány éves is lehetett a Hosszú Ferenc [hogy csókolja homlokon Leiter Jakab!] 1983-ban, amikor fordította.

Nos Hosszú úr ((Kassa, 1923.09.17. - Budapest, 1980.05.12.), akkoriban már majd három éve békében nyugodott.

Hopp! Vajon hány évig nyugodott ez a fordítás a fiókban?

Mert azt azért nem szabad elfelejteni, hogy Sem Páralról, sem Formanról nem lehet elmondani, hogy a Csehszlovák Kommunista Pártanak a szíve csücske lett volna. Forman filmjét például egy évig játszották a mozik, majd egy jó időre dobozba került… Páral kicsit paranoiássá vált... Erről egyszer András Ferenc filmrendező írt valahol. Ő szeretett volna filmet csinálni a Százszázalékos nőből...

Szóval érdekes lehetett ennek a regénynek [már a Gyilkosok és szeretőkre gondolok] a Magyarországi története is a megjelenésig. Elvégre az erotikus (fel)hangok mellett eléggé gyilkos szatíra ez a szocialista keretek közötti fogyasztói társadalomról…

És akkor most egy kicsit vissza a „kisanyámra”, mert tényleg mellé vagy inkább össze meg vissza mesélek.

Mostanra meggyőződésem, hogy Hosszú Ferenc nem ferdített, azaz nem Leiter Jakab csókolta homlokon, egyszerűen csak nem tetszett neki a filmforgalmazó által adott magyar címből a „Babám”. Valószínűleg nem tartotta kellőképpen kifejezőnek. Hiszen a Szeszélyes nyár (Jirí Menzel, 1968), a Vihar a lombikban (Hynek Bočan, 1967) címét nem írta át, hogy a Jules és Jim-ről (François Truffaut, 1962) ne is beszéljünk, azt azért művészet lett volna. Van még az az Ébredj és ölj… na azt nem tudtam kideríteni, hogy mi az eredeti címe, de nem is lényeges.

Mert a lényeges kérdés, hogy vajon volt-e tiltólistán a könyv kishazánkban, és, ha igen, akkor vajon hány évig? Vajon miért várt éveket a kiadással az Európa?

És vajon mi volt a baj vele? Az erotika, vagy a politika?

(a kép forrása: denik.cz)