Van nekem, bár több korosztály nevében mondhatnám, azt is, hogy nekünk… Szóval van egy kultikus magyar tv sorozat. Ha csak annyit írók, hogy Rákóczi szabadságharc, meg hogy Eke Máté… és ha hozzá teszem, hogy Siklós, meg Buga Jakab… Na ugye!
Örsi Ferencről, nekem is, mint sokaknak a magyar Robin Hood jut eszembe. A Tenkes kapitánya. Nagyon szerettem. Láttam vagy hússzor. Pedig… lássuk be, hogy nem egy erős mű, de a színészek elvitték a hátukon. Amikor Örsi a forgatókönyvből könyvet írt, azt is elolvastam. Hát az se egy nagy durranás… ha valaki úgy olvasná, hogy nem látta és nem szerette a filmet, pl egy Z generációs, az bizony jogosan húzná le.
Na de most nem is erről akarok írni, csak kellett valami, amit mindenki ismer, mert azt a filmet, hogy Négyen az árban szerintem igen kevesen látták. Pedig állítólag anno nagy siker volt, még külföldön is. Ennek a forgatókönyvét is Örsi követte el, és ebből is írt könyvet, aminek a címe átvert.
Most komolyan, nekem az alapján, hogy Örsi, meg A Bujdosó-zátony foglyai (Zrínyi, 1988) valami Rákóczi szabadságharc, max 1848-49-es történet lebegett a szemeim előtt (a fülszöveget meg utólag szoktam elolvasni). Hát nem!
Örsi ezúttal katasztrófa történetet írt, meg robinsonádot.
Ami eleve nem egyszerű, mert Magyarországon azért aránylag ritkák a természeti istencsapások. Főleg az olyanok, amiből valami izgalmas és hősies kihozható.
De ilyen volt az 1956-os tavaszi jeges ár, amit ráadásul Örsi tudósítóként csinált végig.
A történet aránylag egyszerű. Jön az ár, és a Remeteszálláson élőket kimentik, de ott ragad véletlenül négy kamasz. Három fiú, egy lány. A Bujdosó-zátonyon, a környék legmagasabb pontján keresnek menedéket. Kijutni nem tudnak. Körbezárta őket a víz. Várják, hogy megmentsék őket… csak éppen a jég…
Örsi ezúttal egy igazán jó ifjúsági regényt hoz össze, a mindössze három napot felölelő történetben. A gyerekek ügyesek, és talpraesettek, de csak annyira, mint egy természet közelben élő kamasz az ötvenes években.
A felnőttek mindent megtesznek, hogy kimentsék őket, de…
Fokozandó a feszültséget, a védelmi munkákat az egyik fiú apja, Farkas ezredes vezeti. Neki kell dönteni, hogy bombázzák a feltorlódott jeget, ami esetleg a gyerekek, így a fia életébe kerülhet, vagy a négy gyerek megmentése érdekében hagyja, hogy komplett falvakat vigyen el a víz…
Ok. A bombázást olvasva az gondoltam, hogy Örsinek elszaladt a fantáziája, de nem. Találtam egy híradót a jeges árról… oszt tényleg bombázták…
Szóval ez egy abszolút pozitív hőseposz, itt mindenki hős, legyen az az árban rekedt gyerek, a mentésben résztvevő katona vagy civil, sőt még a McGywert játszó repülősök is.
Nem is értem, hogy hogy nem futott nagyobbat ez a könyv.
Az egyik legjobb hazai ifjúsági kalandregény, amit felnőtt fejjel olvastam. Mai kamasznak nem tudom, mennyire jönne be, de felnőttként ötös.
Nem tudom meddig érhető el a híradó, de érdemes megnézni…
…és a könyvet is érdemes elolvasni.
