1889. január 30. Mayerling. Rudolf trónörökös és szeretője Maria von Vetsera öngyilkos lett. Vagy mégsem… Máig megoldatlan rejtély.

Bevallom az elmúlt évekig semmit sem olvastam Hollós Korvin Lajostól. Akkor (négy éve) az A vörös torony kincse, ami lényegében egy ifjúsági regény, tetszett, majd jött a Komédiások, ami ugye egy kettős öngyilkosság (vagy mégsem?...) története. Az utóbbi valahogy nem igazán jött be… és nem azért, mert bulvár témát dolgozott fel. Mert ez azért bulvár téma a javából...

Úgy látszik, hogy Hollóst érdekelték a rejtélyes öngyilkosságok, mert a harmadik kötet, ami e kezembe került tőle, szintén egy ilyen esettel foglalkozik. Rudolf trónörökös rejtélyes halálával, azonban az A szürke eminenciás (Magvető, 1978) nem a bulvár, hanem az összeesküvés elmélet felől közelíti meg az esetet.

Hollós fikciója szerint, politikai gyilkosság történt.

Mert csak így lehetett megakadályozni a trónörökös által tervezett és vezetett puccskísérletet. A háttérben a főkamarással, egy öregemberrel, aki a császárság életében mindenre és mindenki befolyással van. Aki mindenkit manipulál. Ő lenne a bábjátékos… de lehet, hogy őt is csak felhasználják…

Ez akár jó sztori is lehetne, de akárcsak a Komédiások esetében, valahogy nehézkes a szöveg.

Túl sok benne a filozofálás államról, hatalomról, konzervativizmusról…

Ok, megértem, hiszen Rudolf erősen kilógott a sorból (már, ami az uralkodóházat illeti) liberális szellemiségével, meg a szembenállásával a Császárság fő támaszaival, az arisztokráciával, és a papsággal. Ráadásul ő nem közeledni akart a Német Császársághoz, hanem eltávolodni tőle…

No, igen. A mű keletkezésének az időpontját (1941) figyelembe véve, ez akár merész mű is lehetne. Ha nem lenne unalmas. De az. Így nem lehet csak a politikai helyzet rovására írni, hogy a szerző haláláig fiókban maradt.

Persze konteó hívőknek biztosan érdekes lehet a mű, de aki valami olvasmányos történelmi fikcióra vágyik, az, szerintem, kerülje el.