Mert Perry Mason gyilkosság nélkül olyan, mint a Dallas Jockey nélkül…
Az van, hogy E. S. Gardner, akarom mondani Perry Mason eseteit ad hoc jelleggel olvasgatom mostanság. Némelyiket először, némelyiket újra. Rácsodálkozom az időtlenségükre. Most komolyan fel sem tűnik, hogy lassan évszázadosak lesznek ezek a sztorik. Megmosolyogtat a Mason Street páros, és persze elgondolkodom néha, hogy vajon mennyire is testközeli a kapcsolatuk Gardner úr fejében…
Pedig…
Pedig minden rendes Perry Mason olvasónak illik tudni, hogy testközeli az a kapcsolat… Ha máshonnan nem, onnan, hogy maga Gardner tisztázza a kérdést A sánta kanári esete (Magvető – Albatrosz könyvek, 1977) című regényben. Olyannyira, hogy a béna fülszövegekről méltán híres Albatrosz sorozat ezen kötete, az a tényt, hogy Mason megkéri Della Street kezét kapásból elspoilerezi. Még jó, hogy a választ nem mondja meg… Mondjuk azt is kapásból kitalálja, minden rendes Mason olvasó.
És ez csak a tizenegyedik regény a nyolcvankét kötetes sorozatból…
Szóval ez egy rendhagyónak tűnő kötet abból az időből, amikor Mason még, hogy is mondjam, nem átallott az öklét használni.
Azt ecsetelni, hogy hogy lesz a szimpla válási megbízásból, amit Mason csak azért fogad el, mert gyanús neki, hogy a megbízója egy kanárit hurcol magával… szóval azt ecsetelni felesleges. Tessék elolvasni.
A gyilkosság(ok)… Most a Perry Mason hullaszámlálásban részt vevők ne figyeljenek ide! Két hulla is akad.
Szóval a gyilkosságok indítéka, mondhatni banális.
Az érdekes egy röpke kis fejtegetés az önvédelemről, mert Gardner előszeretettel foglalkozik valós problémákkal regényeiben:
Én nem feltétlenül ugyanúgy határozom meg a gyilkosságot, [fejtegeti Mason Della Streetnek] mint az ügyész. Ha erkölcsi fenyegetés esete forogna fenn, az ugyanolyan kényszerítő körülmény, mint a testi fenyegetés. A törvény szerint, ha valaki olyan helyzetben van, hogy súlyos testi kárt tehet a másikban vagy megölheti, és nyilvánvalóan azzal a céllal közelít hozzá, hogy gyilkos szándékát megvalósítsa, az illetőnek joga van önvédelemből megölni őt. Ez minden, amit a törvény, a maga kétbalkezes általánosságában, figyelembe vesz. De mi van akkor, ha valaki megsemmisítő szellemi vagy erkölcsi nyomást gyakorol a többé-kevésbé védtelen áldozatára?
1937. És ez a kérdéskör még mindig erősen vitatott, főleg, ha családon belüli erőszakról van szó, mint különben ebben a krimiben is.
És persze érdekes még a lánykérés, amit [nem meglepetés, hogy] Della Street elutasít azzal, hogy
Inkább az életünk legyen közös, mint a bankszámlánk!
Szóval ez nem a rejtély miatt fontos Perry Mason eset, de kár lenne kihagyni.
ps.: Nem szoktam névfordításokkal foglalkozni, de meg kell említeni Kandi néni, a kíváncsi szomszéd esetét, akit az eredeti szövegben a Snoopy, azaz a szaglász nevet kapta. De az ablakon át kukkoló szomszédasszonyra (mindannyian ismerünk ilyet) a Békés András által alkalmazott Kandi néni sokkal jobb szójáték.
