"cseh. sci-fi. cseh. sci-fi. még mindig nem tudom egybe kimondani ezt a két szót nevetés nélkül…" - így kezdődik egy értékelés a molyon. És hirtelen azon kezdtem el gondolkodni, hogy az egykori szocialista tábor munkamegosztásában melyik tagállamnak jutott a tudományos-fantasztikus irodalom…
Nem Csehszlovákia volt az. Még akkor sem, ha nekik volt Tau bácsijuk [vajon ki emlékszik még az öreg keménykalaposra?]…
Nem is olyan régen (alig pár éve...) egy ajándéknak köszönhetően felfedeztem Vladimír Páral mérnök írói munkásságát. Megkedveltem a sajátos humorát, világlátását, ezt a túlírt, anyagias, "robot" világot. Sajnos, vagy nem sajnos, de a könyvei fellelési helye könyvtár, vagy antikvárium. Most éppen az utóbbi sietett a segítségemre. Mindössze háromszáz forintért jutottam hozzá a Kísértések Á-tól cettig (Európa Zsebkönyvek, 1987) egy példányához. A fülszöveg úgy kezdődik, hogy
Vladimír Páral tematikai és stílusbeli megújhodást hozó tudományos-fantasztikus regénye valamikor a XXI. században játszódik. A technika hatalmasat fejlődött, de a föld lakóinak az élete jóformán semmit: ugyanazokkal a kisszerű gondokkal küszködnek, mint a XX. század második felének embere...
Na, itt meg is állhatunk. Ez a regény pont annyira sci-fi, mint amennyire gyerekműsor a Family Guy. Értem én, hogy ha valami a jövőben játszódik, és még földönkívüliek is vannak benne, akkor az úgy néz ki, mint egy sci-fi… de ez akkor sem az.
Ez Husák Csehszlovákiájáról, az értelmiség megvásárolhatóságáról szól. Szerintem. Arról, hogy mindenkinek megvan az ára, méghozzá a sikerben, pozícióban, kényelemben, azaz pénzben mért értéke.
Meg arról, hogy az ember milyen könnyen kerül bele abba a spirálba, ami csak egy korrumpálással, egy kis kedvezménnyel kezdődik… Ahogy a Keresztapa mondta volt
I'm gonna make him an offer he can't refuse
...csak ezt éppen a földönkívüliek mondják. Csehül…
…a négy kiválasztottnak.
Igen, ez a regény nekem leginkább a fennálló rendszerrel kollaboráló értelmiségről szól. Arról, hogy kisebb-nagyobb kedvezményekkel mindenki megvásárolható. Mindenkinek vannak titkos (vagy kevésbé titkos) álmai, vágyai. Mindenki manipulálható, mindenki marionett figurává változtatható…
Erről a folyamatról szól a regény, meg arról, hogy vajon van-e olyan pont, ahol a bábu fellázad. Van-e olyan határ, ahol az erkölcs felülírja a kényelem, a személyes biztonság védelmét is…
Nekem arról a kérdésről mesél, hogy a kollaboráló értelmiség [ne feledjük Charta ’77 utáni Csehszlovák Szocialista Köztársaság értelmiségéről beszélünk. Egy rendőrállam értelmiségéről. Egy olyan ország értelmiségéről, ahol az ellenzék tagjait előszeretettel lettek balesetek, vagy rejtélyes öngyilkosságok áldozatai.]
Páral regénye a jövőben játszódó jelen.
Sajátos korrajz.
És annak nagyon jó, de sci-finek pocsék.
Cseh sci-finek nekem meg megmarad Tau bácsi… meg Lábus postás háztartási robotja...
ps.: egy scifi blog véleménye ugyanerről a műről.
