Tulajdonképpen skandináv krimi
2014. október 20. írta: regulat

Tulajdonképpen skandináv krimi

Astrid Lindgren: Az ifjú mesterdetektív

Amikor az embernek tele van a… - kezdődhetne ez a bejegyzés így is, hiszen tényleg, ha éppen elegünk van a világból, akkor nincs jobb, mint elővenni a szórakoztató irodalmat. Ilyenkor jönnek jól nekem, a krimik, meg az ifjúsági könyvek. Kinek mi esik jól…

az ifju.JPGRáadásul a polcon hever már nyár eleje óta egy ifjúsági krimi Harisnyás Pippi anyukájától. Hogy az ifjúsági krimi, az milyen? Mint például a Keménykalap és krumpliorr, vagy a Vakáció a halott utcában, vagy a Szaniszló király órája, hogy… na ugye, hogy mindenki tud néhányat. [Igen, az Emil és a detektíveket is kifelejtettem... többek között.]

Szóval itt hevert a polcon Astrid Lindgren tollából az Az ifjú mesterdetektív (Móra – Delfin könyvek, 1985). Két történet egy kötetben, Kalle Blomkvist és a fehér rózsa  lovagjainak bravúros nyomozásáról.

Persze, most lehetne felvezetni a történetet, hogy az álmos svéd kisváros kamaszai a nyári szünidőt baráti csetepatéval ütik el, amikor… és itt jön, hogy egy rablást, meg egy gyilkosságot oldanak meg.

Ami igaz, meg izgalmas is… meg tulajdonképpen akár meg is történhet kategória.

Lindgren asszony kedves szerethető hősöket rajzol, legyen szó a gyerekekről, vagy a felnőttekről. Még a gonoszok sem olyan félelmetesek. Na jó, azért tudnak, de…

Szóval ez a tipikus vakáció krimi, de abból a jobbik fajta, ahol a gyerekek ugyan szabadok, de mégsem csak úgy nőnek, mint a dudva. Ahol tényleg nem rosszak, csak elevenek. Ahol bandázás mosolyt csal az olvasó arcára. Ahol porban csattank a szaladó talpak, ahol fára másznak, patakban fürdenek… és a kalandjaiknak csak a fantázia szab határt...

Kitérő következik: Igen, nem tévéznek, nem konzoloznak… de nem azért, mert ők az igazi gyerekek, hanem azért mert nem volt. Nem attól okosak és kedvesek, és vagányak, amit csinálnak, hanem azért csinálják, úgy, ahogy, mert kedvesek, okosak, és vagányak...

Vissza a fősodorba.

Mondanám, hogy olyan nincs, hogy ez egy tizenévesnek nem tetszik. Valószínűleg van. Azért lássuk be, hogy ezek a kamaszok már nekem is ódivatúnak tűnhettek volna, ha kamaszként olvasom a könyvet. Még egy nyomorult magnójuk sincs… [ok. Ezt viccnek szántam. Még akkor is, ha nem jött át…]

Viszont. Az biztos, hogy így felnőtt fejjel a legtökéletesebb kikapcsolódás lehet.

És nem ciki nyilvánosan delfin könyvet olvasni…

A bejegyzés trackback címe:

https://hajokoffer.blog.hu/api/trackback/id/tr976811531

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása