Melósregény
2014. január 22. írta: regulat

Melósregény

Roger Vailland: Szép Maszk / 325000 frank

Az, hogy az ember mennyit költhet könyvekre, nagyban befolyásolja az olvasmányait. Olyankor jön a családi gyűjtemény, a kölcsönkönyvtár, meg az antikvárium, vagy az olyan közösségi könyvcserélde, mint a nyitott könyvespolc. És a korlátozott lehetőségek sokszor okoznak pozitív meglepetést.

szepmaszk.JPGÉn speciel szeretem a munkásregényeket. Nem az új embertípust bemutató, jellemzően szovjet agitprop jellegű regényeket, hanem az amolyan korrajznak számító melósregényeket. Ezek napi problémákról mesélnek, itt a hős rendszerint nem forgatja meg az egész világot, hanem általában amolyan muszáj Herkules. Számomra ezek a regények érdekesek. és, ha szerencsém van jók is.

Például Roger Valliand nevével akkor találkoztam először, amikor a jobb ötletem nem lévén levettem a Nyitott Könyvespolcról a Szép Maszk / 325000 frank (Európa, 1977) című két kisregényt tartalmazó kötetet.

Kellemesen csalódtam.

A Szép Maszk, ami egy sztrájk története gyakorlatilag már azért is meglepett, mert nem számítottam erősen politizáló műre. Az események a kisváros egyetlen textil üzeme körül játszódnak, a kommunista szakszervezet, és a tulajdonosok harcáról… meg a globalizációról… No és a címadó fiatalemberről, a kissé játékosan kifacsart nevű digóról, a Szép Maszkról.

Halkan jegyzem meg, hogy nem véletlenül digóztam, mert ott van a regényben az idegengyűlölet is, mert ugyan Szép Maszkot mindenki szereti, de akkor is idegen, akkor is csak egy digó.

Szóval van benne politika, szerelem, feszültség… és tragédia. Mindennapi helyzetek… az élet. És valahogy úgy tűnik, hogy az ötvenes években sehol sem volt jó melósnak lenni. Az meg különösen megmosolyogtató, ahogy a szerző a kollektivizálás [a terminológiát csak a híradóból ismerők kedvéért magyarul téeszesítés] csodájáról elmélkedik.

Hja kérem, kellő távolságból Sztálin elvtárs jó ember volt.

A második, rövidebb kisregény a 325000 frank.

Bevallom nekem ez tetszett jobban. Ez egy kitörési kísérlet regénye. A főhőse egy Busard nevű fiatalember, aki többre vágyik. Aki nem akar Bionnasban megöregedni nem akar fröccsöntő munkás lenni, sem maszek, sem alkalmazott. A kitörési lehetőséget a kerékpárban látja, megnyerni az évenkénti bionnasi kőrversenyt…

Ennek örömére kap az olvasó cca ötven oldalon olyan beszámolót a versenyről, mintha tévén nézné… amolyan letehetetlen rész.

Busard elbukja.

A logikus az lenne, hogy készül, és egy év múlva megint megpróbálja, de szerelmes. És jön egy másik lehetőség, egy országúti bisztró, ami megvételéhez már csak 325000 frank hiányzik.

És hősünk új, nagy versenybe kezd, a présgép mellett az idővel 6 hónap és négy nap ennyit kell folyamatosan dolgoznia, hogy meglegyen a pénz…

...és innentől a regény Busard második nagy versenyéről szól…

Szeretem a melósregényeket.

Az élet teremt annyi feszültséget, mint egy jó krimi, vagy kalandregény. Ugyanakkor nem mondanám azt, hogy ezt a könyvet bátran ajánlom bárkinek is. erre a témára fogékonynak kell lenni. Ezt a témát, ezt a könyvet nem lehet úgy olvasni, hogy az ember az elmúlt negyedszázad hazai antikommunista kirohanásait komolyan venné, mert lássuk be, hogy Sztálin elvtárs, vagy Rákosi elvtárs rendszereinek semmi köze nem volt kommunistákhoz, de még csak a munkás-érdekképviselethez sem.

Kiölték a melósból a harci kedvet, az érdekérvényesítést… és amikor Vailland könyvéhez hasonló regényeket olvasok, olyankor értem igazán, hogy most miért vagyunk ekkora szarban.

 

[a regényeket fordította Pap Gábor és Tardos Tibor, a kötetet illusztrálta Kass János]

A bejegyzés trackback címe:

https://hajokoffer.blog.hu/api/trackback/id/tr615774730

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása