Jonathan Hunt Pécsen
2015. február 15. írta: regulat

Jonathan Hunt Pécsen

Pierrot - Gábor Endre: Magister M

Pécs. Szép város, régi város… már a rómaiak is lakták. Ideális hely a kincskeresésre. Hát persze, hogy ezért indul Pécsre amerikai-magyar nyomozóriporterünk Jonathan Hunt. 2011 és 2012 után megszületett a sorozat harmadik része… amit most sikerült elolvasnom. Sokat szemeztem a könyvvel, de féltem megvenni.

magisterm.jpgEz – mondjuk - mutatja, hogy a Jumurdzsák gyűrűje után a szerzőtárs váltás, nem dobta meg a szememben Pierrot hősének az ázsióját. De azért vártam, csak nem kapkodtam a Pierrot – Gábor Endre páros második kötete a Magister M Aki meghalt, mielőtt megszületett (Alexandra, 2013) után.

Elrejtett kincs Sopianae városában…

Egy díszes karperec Janus Pannonius hagyatékából…

Egy eltűnt corvina…

Jonathan Hunt Pécsett nyomoz…

Harangozza be a fülszöveg, mint egy vásári kikiáltó.

Tulajdonképpen haladunk a jól megismert történelmi rejtélybogozós vonalon, amiből természetesen nem maradhat ki Ábray professzor titkos időutazó serege sem. Aki az ilyen misztikumot nem kedveli, az inkább hagyja ki, hiszen most az Ábray vonal mindennél nagyobb szerepet kap.

Személy szerint azt sem bánnám, ha ez maradna a fő csapásirány, már ha lesz új Jonathan Hunt kaland. Van benne lehetőség, de…

Kissé nehezen hangolódtam a történetre, mert a fejezetek váltakozásai nem követtek semmilyen ritmust, így a három idősíkon (Janus Pannonius korában, az 1900-as évek elején, és 2010-ben) játszódó cselekmény az istennek sem akart zökkenőmentesen összeérni… holott játékvázlatra épül a könyv, ilyenkor az ember azt várná, hogy a múlt történései a rövid átkötések a jelen „pályái” között. Na ezt a játékhangulatot néha visszaadja a könyv. De csak néha.

Határozottan örültem, amikor még úgy tűnt, hogy a nyomok vagy bizonyítékok egy-egy pécsi helyszínhez fognak kötődni, ezzel kicsit megismertetve az olvasót a várossal. Tényleg így indult… aztán a Corvina ügynél ez megborult és többet vissza sem rendeződött.

Meglepő volt, hogy az első két regényben nőcsábász Hunt, itt milyen visszafogott. Még értékeltem is az Alistair Maclean-es aszkétizmust… ehhez képest a vége nem passzol.

Olyan összecsapottnak tűnt. Nem mondom így legalább sokféleképpen lehet folytatni...

Ugyanígy nem tudtam szeretni az ifjú lelenc számítógépzsenit. Nem Piedone film ez… és ha már film… engem általában zavar, ha egy leírásból, túl élesen jön elő egy film. Abból meg itt akad bőven… A legfeltűnőbb számomra talán a műgyűjtő titkos könyvtára (ott az eltűnt Corvina), ami mintha az Angyalok és démonokból lenne egy az egyben átemelve.

Morgok, morgok, és morgok, pedig... lehet, hogy csak túl nagyok voltak az elvárásaim.

jh.jpgEgy sereg jó ötlet van ebben a könyvben is, és valahogy nem érvényesül. A Jonathan Hunt kalandokban az lenne a jó - szerintem - hogy a városainknak ad némi misztikumot, hogy felkeltse az érdeklődést, hogy sétálni akarjak Pécsen a Mária utcában. …és ez megint nem jött össze.

Kaptam egy jó kalandregényt, misztikummal fűszerezve, de nem hiszem, hogy még egyszer el akarom majd olvasni (ez a Jumurdzsák gyűrűje esetében ez például nem igaz, biztos, hogy előveszem még). Nem akarok miatta Pécsre, vagy Visegrádra utazni…

A Magiszter M már sokkal jobb, összeszedettebb, mint az Ördög köve volt, de még nem az igazi.

A sorozat 2014-ben nem bővült.

Én abban bízom, hogy azért, mert a negyedik rész alaposabb előkészítést kap.

Mert remélem, lesz negyedik rész.

A bejegyzés trackback címe:

https://hajokoffer.blog.hu/api/trackback/id/tr77178179

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása