Egy barátom egyszer azt mondta, hogy tökéletes nő csak a mesében létezik. Szerény, dolgos, gyönyörű, alkalmazkodó és sokra viszi az életben. Mondhatni olyan mintha egy Disney rajzfilmből lépne elő. Mint Hamupipőke…

Két okból vágtam bele Vladimír Párál mindenkinek szóló regényébe. Az egyik, hogy Dousková után kedvet kaptam a cseh szerzőkhöz, a másik a címe. Ki tud olyan könyvnek ellenállni, ami egy Száz százalékos nőt (Cartaphilus, 2009) ígér. Egy Hamupipőkét.

Soňa Čechova tényleg olyan, mint Hamupipőke. Árva, akit a gonosz mostohái (szinte) rabszolga sorban tartanak. Most már csak egy királyfira és egy bálra van szükség, meg némi bonyodalomra. És mi más jelenthet bonyodalmat egy nő életében, mint a férfiak.

Sonička életében pedig igazán érdekes férfiak fordulnak meg.

Ott van Holỳ mérnök, a gazdag playboy. Ő csak a játékszert látja Soňában. A használat után eldobható kellemes időtöltést.

Vagy Jagr mérnök, az ifjú technokrata. Ő szerelemet, a feleséget keresi a lányban.

Vagy például Ruda Mach, az alfahím. A vándormadár. Mondjuk, én legalább annyira nem tudom, hogy ő mit keres Soňában, mint ahogy ő maga sem. Lehetne számára Soňa akár a kikötő is lehetne számára, de ő csak a megállót látja benne.

Vagy a titokzatos M. M. aki megígéri, hogy nagy nővé teszi.

Igen, Hamupipőke meséje és Pygmalion regéje összekeveredik. Megjegyzem egy cigányasszony valami olyasmit jósol Soničkának, hogy az ötödik férfi teszi majd boldoggá. Ez meg, ha jól számolom négy.

De ki lesz az ötödik?

Soňáért rajonganak a férfiak. Ott van a polgármester, az erdész, a könyvtáros, a rendőr, a konyhafőnök, a nagyhatalmú fődiszpécser, és minden férfi akire Soňa rámosolyog. Ezeken a férfiakon keresztül jut magasabbra és magasabbra. Mindezt Ustiban a csehszlovák könnyűipar fellegvárában.

Igazi női karriertörténet, amiben az a jó, hogy hősét nem prostituálja.

Soňa csak a tehetsége és szorgalma, na és a titokzatos M. M. távirányítása mellett jut egyre magasabbra.

Valahol azt olvastam, hogy a regény nem a szocialista hétköznapoknak, hanem a piacgazdaságnak tart görbe tükröt. Mindezt azért, mert az író időnként idegesítő pontossággal közöl olyan részleteket, úgy zárójelesen, amelyek valószínűleg a kutyát nem érdeklik.

Hát nem tudom. Szerintem ilyenkor tört ki belőle a mérnök.

Szóval hősnőnk cselédből a szocialista nagyvállalat igazán magas polcára érkezik, mindezt olyan groteszk, kacskaringós úton, hogy az lányregényekben ritkán fordul elő.

Viszont kár lenne kihagyni.

Ez egy 2010. decemberi bejegyzés a régi blogból… Gondoltam itt jobb helye van.