Van egy könyv, amit kamaszként szerettem. Ez így nem a legpontosabb, hiszen az újraolvasásig eltelt néhány évtized, szóval inkább úgy fogalmazok, hogy tetszett. Történelmi kalandregény. Van benne harc, szerelem… és egy olyan korszakban játszódik, amiről nem sokat írtak.

A történelmi regények rajongóinak valószínűleg nem mondok újat azzal, hogy Hegedüs Géza nagyszerű mesemondó. Én, emlékeim szerint, kamaszként olvastam sokat ezekből a fikciós históriákból, amikor megtörtént események középpontjában olyan főszereplő áll, aki akár létezhetett is volna, de őt csak az…

Megint eltelt egy hónap és ismét a könyvespolc volt a legjobb barátom. Valamikor a nyolcvanas években sok vitának volt akörül, hogy áru-e a kultúra. Hát ha máskor nem is így válság idején mindenképp az lett...

Szeretek bűnügyi történeteket (magyarul krimit) olvasni. Még akkor is, ha az adott művet éppen szépirodalomnak, és nem kriminek hívjuk.