Olvasok. Néha kipillantok a könyvből, és mintha elvesztek volna a színek. Kicsit fekete fehér lett a világ. …és a betűkhöz visszatérve hallom a fejemben, hogy egy furcsa, lassú, karcos hang narrál… Humphery Bogart ül az agyamban.

Kezdem onnan, hogy a hetvenes években, legalább is nekünk, volt hét közbeni mozi matiné. Iskolás bérlet. Öt, vagy talán tíz film ősszel, és ugyanannyi tavasszal. Talán szerdánként, de ez lényegtelen. Ennek az ifjúsági filmválogatásnak rendszeresen része volt például a nemrég emlegetett Fej nélküli…

Tudom, többek szerint az olvasmányaimban túlteng a krimi, ami valószínűleg igaz is, de ha az olvasmányválasztásnak az az alapja, hogy mitől szabadulnak meg az emberek, akkor törvényszerű, hogy az „olcsónak titulált” műfajok közül lesz nagyobb a választék.