Nincs abban semmi különös, ha egy-egy író némely műve kiadásánál, valamilyen jól hangzó álnéven szerepel. Szerintem már mindenki hallott ilyen esetről, és kapásból tudna néhány indokot sorolni, ami miatt a szerző, vagy a kiadó így döntött. Aztán idővel az olvasó megtudja, hogy kit is rejt az álnév… De olyanról ki hallott, hogy a szerző a második kiadásra választ álnevet?

Mert azt joggal feltételezhetjük, hogy elég kicsi az esélye annak, hogy Ambrose Montanu a magyarországi siker érdekében vette fel a Kertész P. Balázs álnevet. Márpedig ő(k) jegyzi(k), igaz huszonöt év eltéréssel  a nem mindennapi című Különös mendemondák Hallgatag Erikről (Móra – Delfin könyvek, 1986; Syllabux, 2011) című könyvet.

Regénynek nem nevezném, talán a novellafüzér jobb név lenne.

Tulajdonképpen már ez a névmizéria is árulkodó. Szerintem. A szerző, sőt a Szerző szemmel láthatóan nem túl büszke a művére. A fülszöveg humort és fantasztikumot ígér…

És tulajdonképpen, amiben van űrhajó, meg idegen lény, az mind nevezhető fantasztikusnak.

És vannak olyan emberek, akik például jókat derülnek a Sas-kabarén… tehát a humorosság is, izé.. khmmm… relatív.

Jó, belátom, hogy bizonyos kor alatt, és aránylag kevés olvasottsággal, még akár ötcsillagos lehet, de azt hiszem, én már az első megjelenéskor sem fértem bele ebbe a csoportban. Ami részben nem érdem, állapot.

Olvastam a könyvet, és ha nem is mondatról-mondatra, de úgy bekezdésenként erősen olyan érzésem van, hogy ezek itt újrahasznosított poénok, történetek, amit valaki, vagy valakik már megírtak. Jól. A Szerző meg ezt megpróbálja átültetni. Más történetét poénjait elmesélni a saját szavaival.

És ez nekem nem jött be.

Na jó, annyi haszna volt, hogy ezt a könyvet magamhoz vettem a nyitott könyvszekrényből, hogy kiderült a ráragasztott vinyettából, hogy Magyarországon van olyan település, hogy Szátok. Laknak ott úgy hatszázan… és már kocsma sincs. Állítólag...

Már csak az az egy lenne érdekes történet, hogy onnan milyen úton jutott ez a könyv Kispestre… Miért is szabadultak meg tőle?

Na jó, ez már tényleg aljas gyanúsítás tőlem.