Megint krimi. Tulajdonképpen klasszikus és ezen meg is lepődtem, ugyanis én valahogy besoroltam Ruth Rendellt a nem hagyományos krimi szerzők közé. Ha meglátom a nevét valami thrillert várok beteg elméjű főszereplővel. Igazából nem is értettem, hogy mit keres a krimi írók között.

Az elmebeteg sorozatgyilkosos krimik akkor működnek, ha a történet bebújik az olvasó bőre alá. Ha viszket. Bármennyire nem szeretem az ilyen krimiket találkoztam jó néhány ilyennel.

Harminc évvel ezelőtt (1986. szeptember 7-én) a Dunántúli Naplóban megjelent egy rövid kis írás, annak kapcsán, hogy a pécsi Agatha Christienek (ez volt a címben) titulált írónőnek, nem sokára várható volt az új novellás kötete.