Sokszor álmodozunk arról (úgy gondolom, hogy ezzel nem vagyok egyedül), hogy a világnak még van egy olyan sarka, ahol az értelem és az érzelem egyaránt fontos. Ahol a lelassul az idő, ahol bonyolult kérdésekre nem az egyszerű választ keresik. Ahol a gondolkodás, a saját gondolatok helyett, nem…

Ugrálok az időben, pont úgy ahogy a hazai kiadók tették, amikor ötletszerűen jelentettek meg műveket a Perry Mason univerzumból. Bár feltehetőleg időrendben olvasva szépen kirajzolódna a figura fejlődéstörténete, de így legalább van mire rácsodálkozni.