Úgy egy évtizeden keresztül voltam rendszeres olvasója az akkor már pártlapnak nem nevezhető MaNcsnak (Magyar Narancs). Valamelyik szigeten kezdődött egy kezembe nyomott példánnyal, és egy időre összenőttünk.
Kultúrcsemege. Volt egy rovata, amivel nem mindig tudtam mit kezdeni,…
Az a baj a válogatás kötetekkel, hogy legtöbbször a szerkesztőn kívül nincs ember a földön, aki meg tudná mondani, hogy miért azok a művek kerültek bele, meg miért pont abban a sorrendben.