Habkönnyű. Tudom, hogy értékítéletként ez amolyan degradáló kifejezés, ami már-már az értéktelenség érzetét kelti, de amíg olvastam, végig ez járt a fejemben. Pedig nem értéktelen, csak nem is akar komoly irodalomnak látszani, csak játszani.

Már nem is emlékszem, hogy mikor találtam valamit könyvben leszámítva az előző bejegyzésben szereplő mondhatni "ajándékozási ex librist"... abból meg nem csinálok már külön posztot.   Viszont Cserhát József: Alszik a szarvas című verseskötetéből egy képeslap hullott ki. A Mozgó Világ melléklete…