Nem mondanám, hogy sikerélményként éltem meg, amikor először találkoztam nem is olyan régen a Pó-völgyi parasztok legendáival.

Mikkamakka, Szegény Dzsoni, Berzsián, Dömdödöm, Brcukner Szigfrid… és még nevek tucatja futott át az agyamon, amikor leemeltem a nyitott könyvespolcról. Mondjuk Illés Ézsiásra, meg Simfre is nem gondolhattam. Őket nem ismertem.