Alig ismert szovjet írók (1)
2020. január 29. írta: regulat

Alig ismert szovjet írók (1)

Ivan Mikitenko: Vagányok

Állítólag (nem én mondtam, valahol hallottam) kell ahhoz némi perverzió, vagy inkább mazochizmus, hogy a néhai Szovjetúnió íróinak a szocialista érában kiadott könyveit olvassa az ember. Különösen igaz ez az egyébként itthon és a nagyvilágban kevéssé ismert írók műveire.

Gyöngyök között
2018. március 21. írta: regulat

Gyöngyök között

Raymond Chandler: A gyöngy bajjal jár

Én valamiért kedvelem a keményöklű, de szentimentális hősöket. Talán ezért olvasok aránylag sok Maigret történetet, és ezért kedvelem Raymond Chandlert is. Az egykori költő, bizony ott van Chandler bűnügyi (majdnem detektívet írtam, holott hősei nem mindig nyomozók) történeteiben is.

Bűnregények
2017. október 24. írta: regulat

Bűnregények

Friedrich Dürrenmatt: Az ígéret (három kisregény)

Nehezen született ez a bejegyzés, mert milyen címkét lehet ragasztani három olyan kisregényre, ami szerkezetét tekintve mégiscsak krimi, de valahogy mégsem az. A többségi javaslat szerint nevezzük őket bűnregénynek… már, ha egyáltalán kell címkézni.

Kimaradt kötelező
2017. május 19. írta: regulat

Kimaradt kötelező

Mihail Solohov: Emberi sors

Sokféle olvasmányról volt már szó a blogban. Ami talán kimaradt az az iskolai kötelező olvasmányok (újra) olvasása. Talán, meg zárójelben az újra… Mert vannak olyan művek, amik kimaradtak. Vagy csak egyszerűen olvasás után annyira kiesetek az agyamból, hogy még arra sem emlékszem, hogy tetszettek,…

Boldogságkeresők
2017. március 31. írta: regulat

Boldogságkeresők

Valerij Sevcsuk: Hajnali kakasszó

Igaz, hogy aránylag kevés drámát olvasok, mégis, annak idején, két drámának köszönhettem, hogy rátaláltam az Európa Modern Könyvtár sorozatára. Ha vannak dolgok, amik miatt képes vagyok a kádári Magyarországra nosztalgiával gondolni, akkor az egyik az, hogy ezek a kis, színes borítós könyvek…