Kezdem onnan, hogy a hetvenes években, legalább is nekünk, volt hét közbeni mozi matiné. Iskolás bérlet. Öt, vagy talán tíz film ősszel, és ugyanannyi tavasszal. Talán szerdánként, de ez lényegtelen. Ennek az ifjúsági filmválogatásnak rendszeresen része volt például a nemrég emlegetett Fej nélküli…
Kamaszkorunk „jelentős” vagy csak kedvelt könyveit újraolvasni, nem minden kockázat nélküli elfoglaltság. persze többségében az eredmény az, hogy nem csalódunk a könyvben, de azért okozhat meglepetést, hogy nem a célcsoport szemüvegén át nézzük.
Nagyon tudok lelkesedni azokért a könyvekért, amik olvasóban kedvet ébresztenek bejárni a színhelyeit, amelyek mint afféle bédekker végig vezetik egy adott városon, városrészen… tájegységen.
Lehetne a cím 9-10. is... így egyben. Mert hogy több is volt....
Tovább folytatom a "küzdelmet" ifjúkorom egyik kedvenc rádiójátékának papírra nyomott feldolgozásával. Igen, egy újabb részt sikerült elolvasnom a Szíriusz kapitány sorozatból.
A visszatérő olvasóknak már régóta világos, hogy ebben a blogban frissen megjelent könyvről aránylag ritkán olvashatnak. Viszont cserébe előkerülnek a hazai könyvkiadás (jobbára) méltatlanul elfeledett darabjai is. Mondhatni válogatás nélkül. Illetve…
Hogy micsodaaaa? – esett ki a könyv a kezemből. Persze, hogy a szleng szótárt kerestem, mert nem hittem a szememnek.
Az az én nagy bajom, hogy elveszek a műfajok sokaságában. Alapvetően például zavar, ha egy űrutazós távoli jövőben játszódó kalandregény scifi jelzőt kap, mert fantasztikusnak, még csak-csak fantasztikus, de a tudományhoz… az emberiség jövőjével kapcsolatos kérdésekhez általában vajmi kevés köze…
Mondanám, hogy rendhagyó bejegyzés következik, de szerintem nálam az a rendes, ha a könyv, csupán oka és nem annyira témája egy-egy bejegyzésnek. Szóval a könyves blogokhoz képes ismét rendhagyó bejegyzés következik, egy mese könyv kapcsán.
Mesét olvasni jó. És bár semmi bajom sincs a klasszikusokkal, ahol ódon várkastélyok szolgálnak hátteréül a varázslóknak, tündéreknek, törpéknek és hasonló mesehősöknek, de bizony én szeretem a modern meséket is, ahol autók robognak és a mágus, az például egy bűvész…