Köszönöm, hogy velem voltatok 2017-ben!(a kép forrása: fortepan.hu)

A sorozat első kötete kapcsán annak a véleményemnek adtam hangot, hogy: „Dér Ádám tulajdonképpen valahol doktor Lengyel apukája. Mindössze a kor más… …és mind a ketten valahogy az átlagosnál betegebb lelkű bűnözőkkel csapnak össze.”

Elképzelni sem tudom, hogy valójában, hogy lehetett túlélni a túlélést. Na jó, ez így hülyén hangzik. Az van, hogy a harmadik olyan regénybe futok bele, aminek a hősnője holokauszt túlélő, és a regény nem magáról a túlélésről szól, hanem a trauma feldolgozásáról, vagy inkább…

Aki szerint a történelmi tények szentek és sérthetetlenek, azok ne olvassák. Se ezt a posztot, se a könyvet, aminek kapcsán született. Na, nem mintha a korábban Rózsa Sándorról, avagy más betyárokról, rablókról szóló történetek nem legendákat szültek volna.

Nem tudom, hogy a világ más tájékán született sci-fikre jellemző volt-e valamikor az, ami az államszocialista rendszerek ilyen irodalmában tetten érhető, azaz a jövőbe helyezett korrajz, ahol a műfaj csak amolyan díszlet. Körítés.

Egy újabb könyv az 1001-es listáról. Mondhatni amolyan szatíra, olyan fejlődésregényféle, arról, hogy hogyan válik a hős disznó-embersége oroszlán-emberséggé…

Érdekes dolog az újraolvasás. Persze még érdekesebb lenne, ha pontosan fel tudná idézni az ember, hogy akkor, az előző olvasásnál mi ragadta meg a figyelmét… Ezért is született ez a blog. Most megint újraolvasás volt. Igaz, ez sem olyan, hogy a korábbi gondolatok, reflexiók szembe jöttek volna. Azok…

Bevallom, ezt a könyvet csak azért vettem le a polcról, mert az író neve ismerősen csengett. Mintha filmek főcímében hallotta volna, hogy: írta és rendezte. Vagy valami hasonló. De egy film sem jutott eszembe vele kapcsolatban. Azóta megnéztem az IMDB adatbázisát… ha volt ilyen emlékem, akkor az…