Dalgliesh felügyelő szabadságon
2017. szeptember 21. írta: regulat

Dalgliesh felügyelő szabadságon

P. D. James: A hulla csónakon érkezett (Adam Dalgliesh 3.)

Már megint krimi. …és már megint egy sorozat, amiből csak szemelvények jelentek meg magyarul. Ráadásul egy olyan könyv, amit elsőre eléggé lepontoztam a moly.hu-n, de hát ilyenek az első benyomások.

hulla_borito.jpgHa kategóriaként gondolok a női krimiírókra (ami különben hülyeség, mert nem az író neme határozza meg a mű milyenségét), akkor kapásból csak Agatha Christie és Gyürk Sarolta neve ugrik be. Ha kicsit megerőltetem (megtettem) a fogaskerekeket akkor még ott van Maj Sjöwall, Ruth Rendell és Patricia Highsmith… aztán már a google segítségét kell kérnem. különben meg szerintem nem is számít az író neme.

Például P. D. James esetében eszembe sem jutott volna, hogy a rövidítés a Phyllis Dorothy keresztneveket rejti. Nem mintha így másképp olvastam volna az A hulla csónakon érkezett (Európa – Fekete könyvek, 1986) címmel magyarított regényét, az Unnatural Causes-t.

Ez a tizennégy kötetből álló Adam Dalgliesh felügyelő esetei közül a harmadik. Összesen különben hat jelent meg magyarul, az is össze-vissza…

Mint azt említettem, a könyvet olvasás után le is pontoztam a moly.hu-n. Valahogy nem tudtam mit kezdeni vele. Azóta persze kissé már másképp látom. Kissé.

A sztori látszólag egyszerű, Dalgliesh felügyelő, aki egyúttal költő a nagynénjéhez utazik Suffolkba, egy lényegében író kolóniába. Első nap előkerül egy csónakban a népszerűnek nem igazán mondható krimiíró hullája. Levágott kezekkel… egy másik író ötlete alapján.

Na de ki ölte meg? Miért ölte meg? Hogyan ölte meg? Miért vágták le a kezét? …és egyáltalán…

Angol vidék, speciális karakterek (már hogy a gyanúsítottak különféle írók). Szerethető. Jellegzetesen angol krimi mondhatnám, ha tudnám, hogy mitől lesz jellegzetes egy angol krimi. Amolyan kisvárosi gyilkosság…

A regény felénél a gyilkosság látszólag megoldódik. Aztán mégsem. Phyllis néni az olvasó képébe nyom egy thriller jellegű (mindössze három és fél oldalnyi) fejezetet.

Majd a jó felügyelőt elküldi Londonba és tovább altatja az olvasót…

Azt hiszem ez a meghökkentés művészete.

Hagyom is a történetet, mert a végén teljesen elspoilerezném.

Szóval, amikor befejeztem, akkor bajban voltam, hogy most mit is kéne értékelni a rejtélyt, vagy a megvalósítást?

Mert a rejtély, lássuk be kiváló. Az ember töri a fejét mintha Cluedot játszana, de itt valahogy mégsem Mustard ezredes lesz a gyilkos a konyhában egy ólomcsővel. Az túl egyszerű lenne.

James ad az olvasónak egy mesteri gyilkost, és egy tökéletes gyilkosságot.

Ja, azt nem, mert a gyilkosság akkor tökéletes, ha a tettes nem bukik le, de itt lebukik. Hja, Dalgliesh felügyelő zseniálisabb, mint a gyilkos.

Viszont én valahogy nem kedveltem megvalósítást.

Nekem a vége - ami ugye nem csak nyomokban thriller elemeket is tartalmaz - valahogy olyan túlbonyolított lett. És ettől és ahelyett, hogy izgultam volna, untam. Biztos bennem van a hiba, de úgy éreztem, hogy felesleges köröket futunk a végén.

Nem tudtam szeretni.

Pedig így utólag belátom, hogy egy zseniális műfaji kísérletnek voltam a tanúja. Egy bűnügy, két nyomozás. És ennek tükrében a londoni kitérő (mert Dalgliesh egy kis időre otthagyja Suffolkot) nem csak szükséges, hanem kiváló megoldás a rejtély megcsavarásához. Szóval ez összességében egy patent krimi, csak éppen nekem annyira nem jött be.

Egyébként azt külön szerettem, ahogy az írókat, az író társadalmat froclizza.

Egy biztos P. D. James úgy tűnik, hogy nem véletlenül lett díjakkal elhalmozva. Fogok még olvasni tőle.

A bejegyzés trackback címe:

https://hajokoffer.blog.hu/api/trackback/id/tr2012882594

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mitzi von Küche · http://lepcsankparty.blog.hu 2017.09.22. 11:54:47

Amelyik P.D. James-könyvet el tudtam olvasni, mind remek volt. Fordíthatnának még magyarra tőle.

regulat · http://withoutacatharsis.blog.hu/ 2017.09.22. 12:08:29

@Mitzi von Küche: Érdkesen ír a néni.... :)
Azt hiszem legközelebb már nekem is könnyebben fog menni, hogy észrevegyem a kísérletező kedvét, most valahogy a harmadik részt (ugye Suffolk - London - Suffolk felsztású a könyv) nem tudtam annyira élvezni, annyira elütött ritmusában az előző kettőtől...