Maigret leghosszabb ügye
2017. július 12. írta: regulat

Maigret leghosszabb ügye

Georges Simenon: A türelmes Maigret

Nem titok, hogy a hangulatuk miatt olvasom a Maigret történeteket. Persze azt nem mondom, hogy a rejtély megoldása nem érdekel, de képes vagyok akkor is újraolvasni, amikor már tudom, hogy ki a gyilkos. Úgy gondolom, hogy egy igazi „Maigret-krimi” nem spoilerezhető el.

turelmesmaigret_borito.jpgNekem a 103(!) Maigret történetből azok az igaziak, amikor a felügyelő már nyugdíjba készül. Amikor már megvan a vidéki ház Meung-sur-Loire-ban. Amikor már az ötvenes éveit taposó felügyelő, a tapasztalt férfi, nosztalgiázik. Amikor már tudomásul veszi, hogy nem tudja megállítani az idő kerekét…

Amikor már Simenon (hőse) nagyobb hangsúlyt fektet a kulináris élvezetekre, és részben ez által idézi meg az elmúló félben lévő Párizst. No igen, az ötvenes Maigret feltünőern sokat eszik és iszik. …és mintegy mellékesen nyomoz. Nem véletlen, hogy 1975-ben Robert J. Courtine megjeltetett egy könyvet Mme Maigret receptjei címmel [magyar kiadása tudtommal nincs].  

Persze most sem a szakácskönyvről lesz szó, hanem Maigret leghosszabb nyomozásának a végéről. Bizony itt, az A türelmes Maigret (Magvető – Albatrosz könyvek, 1974) című regényben, a felügyelő egy cca húsz éves ügy végére tesz pontot. Mert bár azt hihetné az olvasó, hogy a különleges ügyek osztályának gyilkosok elkapására szakosodott, mégis a legnagyobb falat számára egy rablóbanda felszámolása.

Amire ki tudja, mikor kerülne sor, ha nem gyilkolnának meg egy korzikait, bizonyos Manuel Palmarit. Palmari az új régi nemzedék… Maigret fiatalsága… talán még a múlandóság jelképe is a felügyelő számára, hiszen látta a felemelkedését, amikor a striciből lett bártulajdonos a csúcsra ért, már-már tisztes polgár látszatát keltve. A bukás kezdetét, amikor Palmarit egy félig sikerült merénylet tolószékhez kötötte és a lakásába száműzte…

…és látta a halálát. Maigret már nem Palmari, hanem Palmari gyilkosa után nyomoz.

…és bár a rablások és a gyilkosság rejtélyének a megfejtése egy rutinos Maigret-olvasó számára úgy nyolcvan százalékban kiszámítható, a regény hangulata mindenért kárpótol.

És, ha már evés-ivással kezdtem: a nyomozás közben elfogy nyolc sör, némi bor (én úgy egy literre tippelek) egy konyak és egy törköly…

A bejegyzés trackback címe:

https://hajokoffer.blog.hu/api/trackback/id/tr5012658457

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.