Partizán kaland
2017. május 24. írta: regulat

Partizán kaland

Dékán István: Medveles

Azt hittem magamról, hogy egy olvasás során nem tud felbosszantani a propaganda… De tud. Most egy olyan könyvről lesz szó, amiben akkor a vörös farok, hogy, ha mókus lenne, nem tudna felmászni a fára. "Helyetted olvastam" címkéjű poszt következik.

medveles_bor.jpgKülönben nem azért olvastam el, hogy legyen min szörnyülködnöm, hanem azért, mert manapság már ritka véletlen, hogy a moly.hu adatbázisába új könyvet tudjak felvinni. Maradt még bennem valami az egykori Homár olvasóból. Szeretek elsőzni.

Meg aztán rég olvastam vadásztörténetet. Sajnos ezen az állításon a Dékány István Medveles című (Móra, 1958) munkája sem változtatott. Szóval senkit se csapjon be a cím, ez bizony egy partizántörténet.

Nincs azzal semmi baj, vannak jó partizán történetek, de ez nem az. Ez egy keménykötésben megjelent partizán ponyva. Ha 1958-ban piaci alapon működik a könyvkiadás, akkor ez max egy sikertelen magánkiadást ért volna meg.

Mert ugye van a medve. Becenevén a Gyilkos, aki onnan kapta ezt a becenevet, hogy nem volt rest és hidegre tette a pásztort, aki egy szál fejszével a kezében úgy gondolta, hogy majd medvebőrrel kéri meg a választottja kezét. Ezt spec még Micimackó se tolerálta volna. Ennyi a vadászkaland a Radnai havasokban.

Ugrunk nyolc évet, a hős a néhai medvevadász bojtárja. Épp tart a világégés. Gyilkos visszamerészkedik a falu közelébe, ahol megjelenik egy német őrnagy, és persze két partizán…

Hogyan lesz a bojtárból partizán… megbűnhődik-e a gaz náci... mi lesz a medve bőrével?

Népmesei szinten sablonos szereplők. A falusiak egyszerűek, mint a faék, kivéve a bojtárt. A partizánok bátrak, ravaszak, és kedvesek. A náci tiszt gyáva, sunyi... egyszóval genya. ...és a csendőröknek sincsenek jobb kvalitásai. No meg ott a mackó.

...meg a bíró szép szemű lánya, hogy szerelem is legyen.

Ponyvaszinten olvasmányos a sztori egyébként.

Gyenge karakterek, közepes tájleírások, viszont egész jó Szász Endre illusztrációk. Mindössze az utóbbiból látszik, hogy a Móra azért igényes kiadó volt… ezt meg valószínűleg kellett.

Hiszen az író, nem csak egykori partizán (Észak-Erdélyben ejtőernyővel, pont, mint a műve partizánjai), ÁVH-s kémelhárító, majd belügyminiszter-helyettes, hanem 1956 után az Európa kiadó munkatársa, iskola, majd szállodaigazgató.

Szóval van az a kapcsolatrendszer, ami megmagyarázza ezt a kis kötetet.

A bejegyzés trackback címe:

https://hajokoffer.blog.hu/api/trackback/id/tr3012531805

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.