Nem elég a jó recept
2016. július 23. írta: regulat

Nem elég a jó recept

Kende Sándor: Lusta Emmit tetten érik

Szoktam volt mondani, hogy a hazai könyvpiac negyedik, vagy ötödik szegmenséből szerzem be az olvasnivalóimat, így időnként meglepő olvasmányaim akadnak.

lustabor.jpgÉs a meglepő olvasmányok egyik jellemzője, hogy időnként borzalmas mellébeszélések férnek bele a könyv kapcsán írt posztba. Például, hogy hogy is jön ez az ötödik szegmens.

Mert ugye: egynek vannak a könyvesboltok (ideértve az on-line kereskedőket is), kettőnek az antikváriumok, de az is lehet, hogy mára már a három, azaz a letöltött olvasnivaló nem is a három, hanem a kettő. Negyediknek a könyvtárat gondolom, de lehet, hogy tévedek a sorrendben. Viszont az ötödik helyen biztos, hogy azok a könyvek állnak, amiket ingyenesen lehet beszerezni (hívják a forrást könyvcserlédének, nyitott könyvespolcnak, vagy könyvszekrénynek, vagy bármi másnak…), jellemzően ide azok a könyvek kerülnek, amik ismerősnek nem kellenek, és ellopni sem érdemes őket, mert az nem hogy antikváriusok, de még a párszáz forintért árusító könyvesek sem veszik át.

Így került a kezembe tavaly, Kende Sándor [én eddig azt hittem sikeres] ifjúsági könyvsorozatának első része a Lusta Emmi és az indián. Ennek a könyvnek a címe annyira az agyamban volt, hogy ebből gondoltam, hogy sikeres volt.

Ráadásul: nyár, vakáció, Balaton, fiúk és lányok… amolyan utolsó vakáció első szerelem. Minden megvolt ahhoz, hogy jó legyen, csak valamiért nem lett az. Csak valami mozgalmasnak tűnő erőlködés, kaland és szerelem nélkül, na jó az utóbbinak ott volt a szikrája…

Gondoltam Sándor bácsinak ez volt az első kísérlete, de majd ha találkozik az ifjú olvasókkal, akkor majd a folytatásba belejön. Kellett két év, hogy szembe jöjjön a Lusta Emmit tetten érik (Móra, 1981).

lustaful.jpgElárulom a titkot a két történet között alig négy hónap telik el, tehát minden adott az iskola, új közösség, első szerelem… sőt a cím még egy kis nyomozást is ígér Már, ha valaki nem olvassa a fülszöveget!

Tehát elvileg Sándor bácsi tudja a receptet, csak a főzés nem megy…

Mert ugye a történet arról szólna, hogy Emmi pécsi gimnáziumába látogatók érkeznek, Kaposvárról… Mit ad isten, a nyári fiúk…

És most olyanon ne akadjunk fent, hogy a karácsony előtti hétre Kaposvárról, szakközép vagy szakmunkás tanulók érkeznek a gimnáziumba látogatóba. Hogy az érkezők nem is a gimnáziumba érkeznek, de mégis, de közös óra, program, szinte nincs… a három fiú (akiket ismerünk) egész nap rohangál a pécsi télben…

Szóval úgy hihetetlen a történet, ahogy van. És nem úgy hihetetlen, hogy fantasztikus, hanem úgy hogy hülyeség, katyvasz. Ami még egy burleszkben csak elmenne, de ez nem az. Vagy nem annak van szánva.

Azaz Sándor bácsinak vagy nem szólt senki, hogy az előző könyvének csak a címe jó, vagy nem hallgatott a kritikákra. Az egyetlen, amit nem értek, hogy a Delfin sorozat főszerkesztőjének, Rónaszegi Miklósnak ez mitől felelt meg. Mondjuk, az lehet, hogy aktuális hazai szerzőt akart Csukás mellé, és a saját könyveit nem akarta beszerkeszteni… és ugye Sanyi bácsi még olyan előadóról is hallott, mint az Omega, meg a Piramis. Demjén Rózsitól és Szűcs Judittól még idézni is tud… és ott vannak a külföldi előadók, mint az Abba, meg a Boney M.

Az Abbával könnyű dolga volt a Fernando című szám címét nehéz elcseszni, de vajon hogyan lett Nightflight to Venus-ból Repülj a Vénuszra!? Azt talán csak B. Tóth Laci „bácsi” tudná megmondani…

És persze, az összes popzenei utalás az utolsó három oldalra jött össze. Gondolom, szólt valaki...

 

...és még van egy harmadik kötet...

A bejegyzés trackback címe:

https://hajokoffer.blog.hu/api/trackback/id/tr518909824

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.