Megint egy őrült tudós
2016. május 02. írta: regulat

Megint egy őrült tudós

László Endre: Szíriusz kapitány és Csillaglány

Tovább folytatom a "küzdelmet" ifjúkorom egyik kedvenc rádiójátékának papírra nyomott feldolgozásával. Igen, egy újabb részt sikerült elolvasnom a Szíriusz kapitány sorozatból.

csillaglanybor.jpgNa jó ez a küzdelem nem mindig nehéz, bár volt olyan rész is... Kezdem azt hinni, hogy a László Endre sorozata kezdetben jobb volt, csak aztán, mint minden sorozat kifáradt. Most mindenesetre a második rész, a Szíriusz kapitány és Csillaglány (Móra, 1984) került a kezembe. És ez a könyv is jó.

Határozottan.

Bár technikailag, nos, néha vicces, de hát ahhoz szerencse is kell, hogy az ember meg tudja jósolni a fejlődés menetét.

Maga a történet nem túl bonyolult, éppen ezért spoilermentesen nem is lehet róla írni. Sablonos őrült tudósos történet, akinek a tervére a Viktor Szíriusz és persze a gyerekek fényt derítenek és megakadályozzák. Közben begyűjtenek egy újabb (lehetséges) szereplőt a Csillaglány személyében.

Közben Leonida néni főz és sopánkodik.

Most így a harmadik könyv elolvasása után kezdem megérteni a rádiójátékok, pontosabban a Szíriusz történetek varázsát. Ez a „mondok magának egy érdekes adatot…” effektus.

A könyv tele van tömve érdekes földrajzi, történelmi, irodalmi… stb. adattal, nem tankönyvízű magyarázatokkal a fizika birodalmából... amit mintegy mellékesen, kis színesként kaptak az ifjú hallgatók, kapnak az olvasók. Van itt minden, ami kedvet csinál a tanuláshoz, a tantárgyakhoz. Szinte bárhol, felütve a könyvet.

sziriuszful_1.jpgAnno ez kötött le. Nem csak a kaland volt izgalmas, hanem mellette rám ömlő információ új és érdekes mennyiség is. Be kell vallanom, hogy ezt így felnőtt fejjel nehezebben emésztem.  De még így is tud szórakoztató lenni. Bár a nagy részük már bizony-bizony nem friss a számomra.

Arra hogy a technikai vívmányok mai szemmel mennyire fantasztikusak, vagy mennyire (a maguk túlhaladott módján) viccesek, nem igazán térnék ki, mert igazából nem lényeges része a műnek, bár nem tudom, hogy egy mai tizenéves, így a digitális technika mellett mennyire van képben mágnesszalagokkal és fényérzékeny filmekkel…

Szóval ez a második történet, ez felnőttként is élvezhető, de egyértelműen a tizenévesek, sőt a kis tinik az igazi célcsoport. …és mivel a napjaink ifjúsági irodalmával nem igazán vagyok képben, így csak remélni tudom, hogy ma is akadnak ilyen játszva tanító mesélők, mint László Endre.

 

 

ps.: ...és erotika, az nincs benne, hiába veszi elő Viktor Szíriusz az elején a bőrszivarját...

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hajokoffer.blog.hu/api/trackback/id/tr418678912

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.