Hugh Mulzac, az ikon
2015. augusztus 18. írta: regulat

Hugh Mulzac, az ikon

Louis Burnham - Norval Welch: Fekete kapitány

Ritkán olvasok életrajzot. Önéletrajzot még ritkábban. De néha becsúszik… Most például a cím, az első mondat azt az érzést keltette, hogy ez bizony kalandregény lesz… Hát megélni biztosan kaland volt.

feketek.jpgA Karib-tenger gyönyörű szigetei között, azon a ponton, ahol az északi szélesség 12°, 35’, 55”-es vonala metszi a nyugati hosszúság 61°, 27’, 25”-es vonalát, a tenger két sziklacsúcsot lök az ég felé: a Tibree-t és a Rafallt.

Karibtenger… valami kalózos lesz – gondoltam, ahelyett hogy rákerestem volna, például a moly.hu-n.

Akkor például sejtésem lett volna arról, hogy ki a borítón szerzőként feltüntetett Hugh Mulzac. Ő ugyanis egy ikon. Méghozzá nem is akármilyen, mert az amerikai polgárjogi mozgalmak ugyanúgy magukénak érezhetik, mint az amerikai munkásmozgalom is. És nem ám egy tiszteletes, vagy szénbányász… Nem. Ő az USA első színes bőrű tengerjáró kapitánya, és mint ilyen tényleg érdekes lehet a visszaemlékezési alapján Louis Burnham és Norval Welch által írt Fekete kapitány (Kossuth, 1976) címmel megjelent kötet. Lássuk be a cím alapján a többség, akár csak én kalóztörténetet vár, nem egy munkásmozgalmi nosztalgiázást.

Ez a cím átverés, amire a borító még rá is segít.

Az az igazság, hogy az életrajzokért sem rajongok, de az önéletrajzokat még jobban kerülöm. Nem vagyunk barátok. Valahogy mindig úgy alakul, hogy olvasva a visszaemlékezést, engem tök más dolgok érdekelnének, mint amit az emlékező elmesél. Más a preferenciánk. Főleg az olyan visszaemlékezések esetén, ahol alig háromszáz oldalba van belesűrítve hetvenöt év.

És ugye Mulzac kapitány nem aprózta el az érdekes történéseket, elvégre mégiscsak eljutott a hajóinasságtól a kapitányságig, vitorlástól a Liberty osztályú teherhajóig… és a McCartyzmus feketelistájáig.

De tagadhatatlan, hogy Mulzac képességei, képesítései alapján alkalmas volt arra, hogy sokan a "zászlójukra tűzzék". A mozgalmaktól, a kormányig. Érdekes, ha szarban a haza a kormányok, a világon mindenhol a keblükre ölelik a kisebbségeket, hogy aztán, ha vége a bajnak megfeledkezzen róluk…

feketeful.jpgValószínűleg egy baromi jó regényt lehetett volna összehozni ebből, ha megfelelő mesélő kezébe kerül. Vagy ügyesen kérdezik a kapitányt. Viszont ez így olyan semmilyen.

Lássuk be két olyan téma is egyesül Mulzac kapitány életében, amiről itt Európa keleti felén nem sokat tudunk. Azt is főként regényekből… és az az igazság, hogy az egyetlen, harcos fekete, aki eszembe jut, Walker Coalhouse a Ragtimeból, az amerikai munkásmozgalommal kapcsolatban meg szinte csak krimiket olvastam... [Mondjuk azok jók voltak, de most nem sorolnám.]

Mulzac visszaemlékezése azért is érdekes, mert ő nem fekete hatalmat, hanem egyszerűen csak egyenlő jogokat akar.

Szóval meg nem bántam, hogy Hugh Mulzac élettörténete a kezembe került, de ez az a könyv, amire azt mondanám, hogy a csak a téma iránt érdeklődő ínyenceknek.

 

 

Mondjuk, akik a pc-re kínosan ügyelnek, ne olvassák. Mulzac sokat négerezik… bár neki lehet.

A bejegyzés trackback címe:

https://hajokoffer.blog.hu/api/trackback/id/tr307716520

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.