Strandolvasmány - klasszikus krimi
2015. július 05. írta: regulat

Strandolvasmány - klasszikus krimi

Pierre Magnan: Végy egy pint embervért

Nyár, hőség… én még az a generáció vagyok, amelyik a strandon olvas. meg az is, ahol a nyaralóban a polcon az agyonolvasott Albatrosz (Magvető ’63-’97) és a Fekete (Európa ’68-’90) könyvek, a hazai könyvkiadás két kitűnő krimi sorozatának példányai dominálnak. Mert a nyaraláshoz a krimi passzol.

magnan.jpgIdőnként azt hiszem, hogy már mindet olvastam közülük, aztán kiderül, hogy nem… A minap (persze, hogy Nyitott Könyvespolc) a kezembe került Pierre Magnan Végy egy pint embervért (Európa – Fekete könyvek, 1984) című könyve.

Ezt sem olvastam még.

Mondjuk az író neve nem mondott semmit. A cím meg annyira nem szimpatikus… [Nem rajongok a thrillerekért.]

Ez az egyetlen magyar nyelven megjelent Magnan krimi.

Utána olvasva, Magnan a másodvirágzásában lett sikeres krimi író, a Laviolette főfelügyelő figurájára építő regényeivel.

Ez, a falusi környezetben játszódó krimi, 1983-ban a legjobb külföldi krimi díját nyerte el Svédországban. Valószínűleg erre figyelt fel valaki az Európánál.

Szeretek krimit olvasni (nem csak strandon), bár nem tudnám megmondani, hogy miért, hiszen a rejtvényfejtős, és az akció krimiket, meg krimi vígjátékokat egyaránt kedvelem. Nem ragaszkodom hozzá, hogy ismeretlen legyen a tettes, de azért azt a megoldást jobban kedvelem. Szóval nincsenek előzetes elvárásaim, csak az, hogy szórakoztasson. De úgy szórakoztasson, hogy a végén azt érezzem, hogy lesz kedvem majd máskor újraolvasni, ha éppen... például a strandon…

Ehhez, viszont nem a rejtély kell, hanem a mese. És Magnan, nekem úgy tűnik, hogy ezt tudja.

Laviolette főfelügyelő ugyanabból a "detektív családból" jön, mint Vacatko tanácsos, vagy Maigret felügyelő… vagy tévés kollégájuk Barnaby főfelügyelő (Midsomer Murders). Laviolette, amolyan régi vágású nyomozó, nem riad vissza a cselekvéstől, de nem egy akcióhős. Van agya, és szerencséje. Mert őszintén, az már milyen …steril, ha a nyomozó úgy old meg mindent, hogy a szerencse nem segít be. Ugye, hogy hiteltelenek az ilyen szuperhekusok? Laviolettenek besegít.

Meg nekem az is számít, hogy a környezet érdekes legyen. És a hetvenes évek szarvasgomba termesztő francia parasztjai, a francia falu, nekem érdekesnek tűnik.

fulszoveg.jpg…és az sem utolsó, hogy a krimi – valószínűleg ezt díjazták a svédek is – foglalkozik-e aktuális társadalmi jelenségekkel, problémákkal. Magnan kötete ami a hetvenes évek végén játszódik, a hippikkel és a kábítószerrel is foglalkozik…

Persze biztosan olvastunk (magamat is beleértve) jobb… vagy inkább rejtélyesebb, véresebb, izgalmasabb, humorosabb… etc. bűnügyi regényt, de ez a kötet a maga nemében mégis zseniális. Pont olyan, amilyennek egy újraolvasható kriminek lennie kell. Szerintem.

Csak azt sajnálom, hogy Laviolette főfelügyelő eseteiből (számszerint nyolc és az utolsó 2010-es) a francia nyelvet nem beszélő olvasókhoz nem jut el több, csak ez az egy. Vagy az is lehet, hogy ez szerencse… nem tudhatom.

Mindenesetre, ha valakinek a kezébe kerül, és szereti a klasszikus krimit, ne hagyja ki. Megéri rászánni azt a pár órát.

A bejegyzés trackback címe:

https://hajokoffer.blog.hu/api/trackback/id/tr467602698

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dalitgasztroblog 2015.07.05. 22:29:13

Van még egy könyve, Magnan, Pierre
Hélios síremléke

regulat · http://withoutacatharsis.blog.hu/ 2015.07.06. 07:39:50

@dalitgasztroblog: Köszi, a Rakéta Regényújságban folytatásokban megjelent művekről mindig megfeledkezem.
Illetve (bevallom) nem is tartom számon őket önálló kötetként.