Olvasónapló 2009. április
2014. december 07. írta: regulat

Olvasónapló 2009. április

Azzal a felütéssel kezdtem ebbe az olvasónaplóba, hogy "Csak azért olvasok, mert jólesik. És csak azt, ami tetszik. Hogy ez legtöbbször nem magas irodalom... És? Maximum néhányan megvetésük jeléül nem olvassák, amit írok. Nekik ajánlom, hogy olvassák újra a Tudós nőket Moliéretől. Teccik érteni?"

 vadász.jpgTettem mindezt azért, mert előszeretettel olvasok krimit, sci-fit, fantasyt. Nagyon jól tudom, hogy ezeket a könyveket sokan nem tartják irodalomnak, de én akkor is szeretem. Persze ebből is olvastam igazán jókat és tragikusan rosszakat.

Meg azt is írtam valahol, hogy hajlamos vagyok újraolvasni, meg hajlamos vagyok rákapni szerzőkre is. Ha valaki tetszik hűséges olvasó vagyok. Még akkor is adok új lehetőséget, ha csalódok a szerzőben... Volt ilyen. Nehezen adom fel.

Az áprilisi könyvek szerzői is régi „barátok”. Mióta is? Az egyik 1985, a másik 1987, a harmadik 1994 óta.

Na igen, Kittenberger és Teleki afrikai útjai után jött Wilbur Smith. Először jobb híján olvastam. Azután valahogy rákaptam.

Olvasmányos. Talán nem véletlen, hogy a Reader’s Digest fedezte fel. Szóval 1985-ben jobb híján került a kezembe - az azóta megfilmesített - Lángoló part. A Courtney család. Azóta még tizenegy könyvet olvastam róluk, és most itt a tizenharmadik A vadász végzete (Delej, 2009) Kalandos, mozgalmas, egzotikus. Szóval megint elvarázsolt.

mennyből.jpgAz afrikai kalandok után egy másik régi ismerős új kötete következett.

A sorkatonaként (is) aktív könyvtárlátogató voltam, ez igazából a dolgos hétköznapokkal szűnt meg. Szóval könyvtár. A laktanya könyvtárába valamilyen természetfölötti erő berepítette, egy akkor még ismeretlen magyar írónő egy könyve. Lehet, hogy valamelyik leszerelő katona felejtette a laktanyában. Igen, azt hiszem, így lett köztulajdon a fiatal ápolónő Molnár Éva könyve. Ez volt az A Halkirálynő és a Kommandó, egy akkor már majd hat éve megjelent krimi, egy ismeretlen nagyvárosban rohangáló bigéről, aki történetesen zsaru. Volt benne valami. Valami élő, valami aktuális, ráadásul a humora is volt. Ömlött belőle a pesti vicc. Azóta vidékre költözött, még most is jól ír, még most is vicces, de... a lendület valahogy kiveszett belőle. Már sokszor elhatároztam, hogy többet tőle nem. Azután mégis. Most is. Belátom egyszerűen más lett a sodrása. Már nem akarom élőnek olvasni, elfogadom mesének. Úgy jó. Végül is nem bántam meg, hogy elolvastam Vavyan Fable: Mennyből a csontváz (Fabyen, 2009) krimijét.

orkkirály.jpgNo és a hónap végére maradt, a legfrissebb ismerős. Ez még csak tizenöt éves. Az Otthon című könyvvel kezdődtek számomra Drizzt Do’Urden, a sötét elf kaladjai. Tündérek, törpék, orkok... egy párhuzamos világ lakói. Mese, amiben jó elmerülni. Nem tudom, hogy írtam-e már, a Gyűrűk ura filmeket képtelen vagyok megnézni, mert bennem él egy mozi, és nem érdekel ugyanaz más rendezésében. Így vagyok a Forgotten Realm’s világával. Tizenöt év alatt kialakult a saját mozi a fejemben, szeretem azt nézni. R. A. Salvatore: Az Orkkirály (Delta Vision, 2009) című fantasyja ismét elvarázsolt.

No igen, semmi magas irodalom, csak az olvasás. Jó volt ez az április.

A bejegyzés trackback címe:

https://hajokoffer.blog.hu/api/trackback/id/tr406898765

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szsuzsanna 2015.09.25. 13:17:16

-Wilbur Smith-től olvastam néhányat, azt hiszem, ha találnék, olvasnék még tőle...
-Vavyan Fable: -a régebbi könyveit én is, naggyon kedveltem, némelyiket többször újraolvastam (pl. Mesemaraton 1-2, stb-stb)...
-a fantasy jellegűekből csak egyet olvastam, (nem szeretem, sem a fantasy sem a sci-fi könyveket, -de, ez, "egyéni szoc. problem)
-az van, hogy, az utóbbi években, már nem "vadászom" annyira a könyveit...
-ahogy te is írtad, -mintha, a "lendület", humor, stb., ---mostanában, már, nem igazán "olyan", -nekem se...
-a lényeg, -van néhány régebbi könyve, amin, bármikor, újra, nagyon jól szórakozom...

regulat · http://withoutacatharsis.blog.hu/ 2015.09.25. 13:47:55

@szsuzsanna: Molnár Éva, azaz Fable esetében erősen újraolvasási (de újra kiadott példánnyal) ingerem van. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy az új(ra) kiadások erősen át lettek írva... :)