"Ha Te járnál ott..."
2012. szeptember 22. írta: regulat

"Ha Te járnál ott..."

Günter Wallraff: legalul

Ha van könyv, amitől a megjelenésekor tudatosan tartottam távol magam, akkor ez az. Mert bármennyire is érdekessé tette a hozzá kapcsolódó botrány, bevallom a megjelenését egyszerűen propagandának tekintettem. Igen én, aki a létező szocializmus távfűtött panellakásában a nyugati bőségről álmodoztam el sem tudtam akartam képzelni milyen lehet bevándorlónak lenni… ott.

legalul.JPGEleve hihetetlennek tűnt, hogy a negyvenes német újságíró huszonéves vendégmunkásnak adja ki magát, már anélkül, hogy egyből lebukna. Pedig Günter Wallraff a Legalul (Magvető, 1987) című riportkönyve megírásához pont ezt tette.

Mit tudtam én akkoriban az NSZK-ról? Semmit. Illetve csak annyit, ami Derrick, a Tetthely (Tatort), a Nem kell mindig kaviár (Es muß nicht immer Kaviar sein), vagy éppen az A Klinika (Die Schwarzwaldklinik) mutatott.

És mit tudtam az NSZK bevándorlóiról? Még annyit sem. Na jó, talán Schimanski, vagy Derrick kergetett valami török-jugoszláv bandát, oszt annyi… Hol volt akkor még Semir Gerkhan (Cobra 11) felügyelő? Valószínűleg senki sem tudta elképzelni, hogy egy német sorozatnak török származású német rendőr lesz a főszereplője…

Szóval a huszonéves fiú akkor nemet mondott, azóta eltelt negyed század és most láttam értelmét elővenni Wallraff törökségének történetét.

Eleve érdekes a helyzet, hiszen akkor éppen gazdasági válság volt. Elbocsájtások, leépítések. A munka egy részét a cégek kiszervezték… Ugye milyen ismerős?

Az NSZK-ban egyre erősödött a jobboldal és a nacionalizmus… Lássuk be az akkori NSZK és napjaink Magyarországa között két hatalmas különbség van.

Az egyik az ipar. Ott volt (meg persze van is), itt meg szinte nincs.

A másik a bevándorlók. Mert a korábbi fellendüléssorán a német gazdaságnak szüksége volt a bevándorlók munkaerejére. Főként a minimális szakképzettséget igénylő munkákhoz.

Hihetnénk, hogy a válság során ezek a bevándorlók a nyakukon maradtak, pedig nem. Hiszen a németek többsége még a válság ellenére sem volt hajlandó azokat a munkákat és annyiért végezni, mint a bevándorlók. A törökökre továbbra is szükség volt. Igen, Wallraff mutat példákat arra, hogy németek is lecsúszhatnak oda, legalulra, de jellemzően az az idegenek helye… mocsokban, életveszélyben, éhbérért.

Nem, nem az a megdöbbentő, hogy ilyen van [direkt jelenidőt használok, mert nem  egy olyan jelenségről van szó, ami csak akkor, és ott, hanem ami létezik itt és most (is)], hanem az, ahogy a többségi társadalom (akiknek még kilóg a fejük a vízből) nem hajlandó tudomásul venni, hogy ott legalul is emberek vannak.

Igen, én is fintorgok, amikor egy erősen emberszagú csapattal vagyok kénytelen együtt utazni a buszon. Igen, nekem is az az első gondolatom, hogy mosdatlanok, igénytelenek… És csak az ilyen könyvek olvastán jut eszembe, hogy nem biztos hogy az igényesség hiányával találkoztam, hanem a lehetőségekével. Az ezeknek ez is jó lesz szemlélet eredményével…

Könnyű ítélni, de ahogy a Fonográf is megénekelte:

Ha te járnál ott, ahol én jártam

Ha te látnád azt, amit én láttam

Ha te állnál ott, ahol én álltam

Nem lennél már ártatlan

De, ha nem is a saját bőrödön próbálod ki kedves olvasó, hogy milyen legalul, mint azt Wallraff tette, legalább ezt a könyvet olvasd el…

Ennek a könyvnek a Hajókofferben van a helye, hogy néha felrázzon, hogy lelökjön a magas lóról…

 

Valami könnyebb következik a Monarchia szép napjairól Alserbach százados háborús zárszámadása, Jaroslav Hašek tollából

A bejegyzés trackback címe:

https://hajokoffer.blog.hu/api/trackback/id/tr144795327

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.