A limonádé olyan, mint az élet
2010. szeptember 23. írta: regulat

A limonádé olyan, mint az élet

Maros András: Limonádé

Amikor az ember nem tudja, hogy mit is olvasna szívesen, olyankor biztos, hogy valami könnyebb téma kéne. Valami limonádé.

limo.JPGValamikor a nyári dögletben ugyanezt éreztem, amikor megvettem Maros András Limonádé (Ulpius, 2008) című regényét. Hirtelen felindulás volt. Jó bevallom, már megint borító alapján vettem könyvet. Tetszett a citrom.

Meg a főhős is szimpatikus volt. Már csak azért is, mert egy tizenkilenc éves takarító számomra csak szimpatikus lehet, elvégre ennyi idősen én is így kerestem a kenyérre valót. Csak hát ugye nem mindegy, hogy mikor tizenkilenc éves az ember gyereke. Nekem ez a nyolcvanas évek végén adatott meg.

Szóval adva van egy kissé elvarázsolt, kissé szerencsétlen tizenkilenc éves fiú, bizonyos Babos Tibor aki takarító, van egy Forvil [értsd: 4Wheel] nevű kutyája, és mellesleg filmes bakikat gyűjt. Barátnője nincs, és az édesanyja haldoklik.

Tibor életében az egyetlen szenvedély a videó, meg talán a limonádé, de azt öt cukorral issza. Pedig az anyja számtalanszor elmondja neki, hogy a limonádé, az savanyú.

Na ja, az élet is savanyú.

Ami a limonádéban a cukor, az az életben az álmodozás…

Amikor Tibor összekeni némi hypos vízzel a neves amerikai hegedűművész, George Kedves hangszerét, az állását is elveszti.

Azután az édesanyját.

Na ez nem tűnik egy könnyed olvasmánynak. Hacsak…

Hacsak George Kedves felesége nem intézi úgy, hogy ezek ketten, a művész és a fiú, találkozzanak ismét. Mégpedig Floridában. Igen, hősünk Kedvesné segítségével menni Amerika.

És ha már Amerika a szabad lehetőségek hazája, hát Tibor is megkapja a saját lehetőségét. És pár hét alatt felnő. Azt nem mondanám, hogy férfivá érik, de lendületesen megindul az úton.

Jó, ebben szerepe van Kedvesnének is, aki…

De ettől még Kedvesné, nem lesz mrs. Robinson!

Tibor belekeveredik a hetvenes Kedves és harminc évvel fiatalabb felesége házassági válságába. Meg a floridai kertváros hétköznapjaiba...

Mondhatnánk Tibornak G. Zoltán rap előadót idézve, hogy „idefigyelj öcsém ez a való világ!”. De ez annyira lenne, igaz, mintha Matula bácsi mondta volna ugyanezt az álmodozó Tutajosnak.

Nem, ez nem a való világ, de akár az is lehetne. Ahogy anno nem nyaralt minden kamasz a Berekben, úgy a többséget sem a napfényes Floridában avatják férfivá.

Sok minden történik Tiborral és a Kedves házaspárral, amíg Tibor a regény végén – immár Budapesten – cukor nélkül issza a limonádét.

Mert a limonádé savanyú…

 

Ez egy 2010. szeptemberi bejegyzés a régi blogról... gondoltam inkább itt a helye.

A bejegyzés trackback címe:

https://hajokoffer.blog.hu/api/trackback/id/tr26813549

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.