Valaki, vagy valakik gyilkolják országszerte a kiválókat. Az ügyészeket, a bírókat… Az ügy felgöngyölítésével a becsületes, igazságkereső Rogas felügyelőt bízzák meg, és ő egy mindent átszövő összeesküvés nyomaira bukkan…

Ez a film szinopszisa. A filmé, ami Leonardo Sciascia Kiváló holttestek (Magvető – Rakéta Regénytár, 1978) című könyvéből készült.

Amikor befejeztem a könyvet, nem tudtam vele mit kezdeni. Lógott a levegőben. Az egyetlen dolog, ami eszembe jutott, hogy mennyire hasonlít hangulatában Hernádi mester Hasfelmetsző Jackére.

Azóta sem ülepedett le. Még mindig olyan megfoghatatlan.

Talán tényleg krimi, hiszen egy nyomozás és sok gyilkosság története, a háttér boncolgatása… de valódi megoldás, befejezés nélkül. Sciascia néhány pisztolylövéssel lezárja.

Azt hiszem, hogy a megértéséhez, vagy inkább az elfogadásához más műfajhoz kell nyúlni.

Talán nem véletlen, hogy olvasás közben két film is sokszor eszembe jutott.

Az egyik Steno krimije, az A rendőrség megköszön (1972)i, a másik Damianitól, a Mint a bagoly nappal (1968)… Ezek azok az olasz filmek, amiket paranoiafilmnek szokás nevezni, ahol az korrupcióval, maffiával, politikával… szóval a valamilyen hatalmasságokkal szembeszálló hős törvényszerűen elbukik. Mert nincs igazság!

Mellesleg a baglyot szintén Sciascia írta.

Hangulatfilmek.

Amikkel az a baj, hogy a közhangulat kilátástalanságát közvetítik.

Az különben baj, hogy a könyv végigolvasása után a paranoiafilmek jutnak eszembe. Már csak azért is, mert az utószó, avagy a szerző jegyzete azt mondja, hogy ez a regény eredetileg egy krimi paródia akart lenni. …meg azt is, hogy nem az lett.

Pedig, ahogy Sciascia a „szerző jegyzetében” írja ez egy krimi paródia akart lenni. Jó sztorinak indult a férfiről, akit a felesége által kreált bizonyítékok alapján csuktak börtönbe, és miután kiszabadult elkezdi irtani az igazságot nem szolgáló igazságszolgáltatást, azaz ügyészeket, bírókat… a kiválókat.

Az ügyet megkapja egy kakukktojás, aki az ország legjobb (és legműveltebb) nyomozója…

A nyomozás közben meg lehet élcelődni a rendőrség, csendőrség és ki tudja még kinek a bénaságán… mert bénák.

…az egész rendőri testület szinte hagyományosan szem elől tévesztette azokat a személyeket, akiknek titkos megfigyelésére utasították.

De valahol menet közben elvész a paródiajelleg… és kórkép, vagy korkép lesz a dologból.

Azt hiszem ez az a könyv, amit csak mozizás után érdemes elolvasni.