Valójában kezdhetném úgy is, hogy kedven könyves közösségi portálom budapesti szekciójának tematikájához igazodva vettem kézbe édesanyám egyik kedvenc szerzőjének első kötetét. Ami igaz… is meg nem is.

Megint Simenon. Most megint Maigret. Szeretem azokat a krimiket, ahol a szerzőnek akad még mondanivalója, már a bűnügyi rejtély megfejtésén túl is. …és általában mindegyikben akad, csak én, az olvasó nem minden esetben veszem észre…

Megint francia. Megint két kisregény egybe csomagolva. Azt hiszem ennél több közös nem is lesz az új olvasmány és az előző Simenon kötet között. Vagyis de, ebben a két kisregényben is fontos szerepet kap a lélektan…

Ha már az utóbbi időben megszaporodtak a krimi olvasásaim, óhatatlanul adódik a helyzet, hogy egy-egy népszerű, vagy kevésbé népszerű krimi szerző más jellegű könyve is az ember kezébe akad.

Megint az ezeregy. Nem, nem arra hajtok, hogy minél nagyobb százalékban olvassam a lista köteteit a még hátralévőben… Nem mondom a jelenlegi tempóban, ha csak a lista szerint olvasnék, elég lenne alig húsz év.